There are no translations available.
2011.szeptember 29-én rendezték meg a hagyomány szerinti emlék járőr-versenyt Pákozdon. Idén iskolánk is nevezett egy csapattal, név szerint: Fördős Zsuzsannával, Kun Bernadettel, Domán Fruzsinával és Bérci Rolanddal, akik 29-én reggel útnak is indultak Pákozdra. Ezt megelőzően a csapat egy délutánt a felkészüléssel töltött.
„8 óra tájékán megérkeztünk Pákozdra, az emlékműhöz, majd rövid megnyitó következett. A csapatvezető-kísérőnk, Domán Gábor a megnyitó végén a csapatvezetőknek tartott rövid kis gyűlésen tudta meg, hogy SÉF-es csapatunk 110 percre rajtol. Ami annyit jelentett, hogy a fél10-es rajthoz számított 110 percre indulunk. A nem egészen két óra várakozás izgatottan és lassan telt el.

11:20 perc. Rajtolunk, első állomásunk egy katonai sátor, ahol szellemi tesztet fogunk kitölteni. Körülbelül 5-6 perc alatt sikerült kitöltenünk a 2 feladatlapot, melyen Rákóczival és a szabadságharccal kapcsolatos kérdések voltak. Amint végeztünk, haladtunk is gyorsan tovább a pályán. Minden ponton volt egy Sport Ident dobozka, melyhez minden csapat kapott egy chip-et és ezzel tudták mérni az időt, valamint, hogy jó sorrendben érkeztek-e az állomásokra. Következő állomás az EÜ volt. Kaptunk egy szituációt, amit Zsuzsi ügyesen megoldott. Ezt követően ’rókára’ kellett vadásznunk egy készülékkel, ezt Roli vállalta. Szerencsére hamar megtalálta a szintén SI ( Sport Ident) dobozba bújtatott rókát. Tovább futottunk, megérkeztünk az akadálypályához. Lajhármászás, kúszás, ugrás, mászás várt ránk. Ezután következett az a versenyszám, ami a legjobban elnyerte a tetszésünket. A vízen való átkelés. A Velencei-tó egy kisebb részén tartották. A két partot átfogóan kifüggesztettek egy-egy kötelet. Ezek segítségével és egy gumibelsővel kellett áthúzni magunkat egyenként oda-vissza. Ezt a számot gyorsan és jó kedvvel teljesítettük. Tovább haladtunk, és elérkeztünk a gránáthajításhoz. Ezt hosszas futás majd evezés követte. Az evezés eleinte mókás volt, mivel nem haladtunk előre, csak sodródtunk kifelé. A végére viszont egész jól ráéreztünk! Ezt szintén hosszas futás követte a légpuskával való lövéshez. Talán ez volt a legnehezebb számunkra, meg a legtöbb csapatéra is. Találatunk kevés volt, ezért 4 büntető kört kellett futnunk az ott kijelölt 15-20 méteres szakaszon. Az utolsó szám következett, a vegyvédelmi ruhába való öltözés, futás. Két ruhát kellett felvenni csapatonként, ezt Betti és Zsuzsi vállalta. A feladat teljesítése után a célba érkezés következett, melyet egy domb próbált akadályozni, de mi kerekedtünk felül és a 6 km után fáradtan, de elégedetten végre megpihentünk.
A rendezők minden célba ért versenyzőt meleg ebéddel vártak. Az eredményhirdetést 15 órakor tartották, melyet egy fél órás emlék műsor előzött meg. A versenyt 24 csapat közül a 12. helyen zártuk. Jól éreztük magunkat, ha lehetőségünk lesz, jövőre is szeretnénk részt venni.”